Címke: vér

Egyre gyakoribb a vashiány! Ezekre a jelekre fokozottan figyelj!

Egy felnőtt szervezetében több milliárd vörösvérsejt áll rendelkezésre, melyek azonban csak 4 hónapig tudják teljesíteni feladatukat, azután egy új generáció váltja fel az elhasználódott sejteket. Ezt a hatalmas feladatot csak akkor tudjuk elvégezni,
ha szervezetünkbe megfelelő mennyiségű vasat juttatunk.
És mivel szervezetünk vasat előállítani nem képes, étrendünkből kell azt biztosítani. Az étrendből nyert vas nagy része a vérképzés során használódik fel, a többi tartalékot képez.

 

Vérünk 70-80%-ban vizet, továbbá fehérjét, ásványi anyagokat, enzimeket, hormonokat és vérsejteket (vörös- és fehérvérsejteket és vérlemezkéket) tartalmaz. Testünkben összesen kb. 4-6 liter vér kering, ennek a vérnek a minősége a jó egészség alapja. A vas nagyon fontos szerepet játszik a hemoglobin-képződésben. A hemoglobin a vérsejtek vörös pigmentje, ez szállítja az oxigént a tüdőből a szervezet összes sejtjéhez, a széndioxidot pedig vissza a tüdőbe.

Egy felnőtt szervezetében több milliárd vörösvérsejt áll rendelkezésre, melyek azonban csak 4 hónapig tudják teljesíteni feladatukat, azután egy új generáció váltja fel az elhasználódott sejteket. Ezt a hatalmas feladatot csak akkor tudjuk elvégezni, ha szervezetünkbe megfelelő mennyiségű vasat juttatunk. És mivel szervezetünk vasat előállítani nem képes, étrendünkből kell azt biztosítani. Az étrendből nyert vas nagy része a vérképzés során használódik fel, a többi tartalékot képez.
Egyre több cikket olvashatunk – táplálkozás-tudományi kutatásokra hivatkozva – arról, hogy a talaj minősége egyre rosszabb a környezetszennyezésnek „köszönhetően”. Így az ott termelt növények, a mindennap fogyasztott zöldségek és gyümölcsök már nem tartalmaznak annyi ásványi anyagot és nyomelemet, amennyire szükségünk lenne. Az állatokat szintén ezekkel a takarmánnyal etetik, így az ember hiába tudatos vásárló, hiába akar odafigyelni a saját és családja egészségére, a megvásárolt, vagy megtermelt zöldség és gyümölcs, illetve a hús vitamin, ásványi anyag és nyomelem-tartalma gyakran elmarad az elvárttól.
Ideális esetben, vasban gazdag ételeket tartalmazó egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással elegendő mennyiségű vassal tudjuk szervezetünket ellátni. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor szervezetünk olyan különleges igénybevételnek van kitéve, hogy vasszintünk lecsökken.

A vashiány okai lehetnek a következők:
• az egyéni szükségletet nem kielégítő vashiányos táplálkozás,
• a vas felszívódásának és tárolásának zavarai,
• az életkorból, illetve élethelyzetből adódó megnövekedett vasszükséglet, mint várandósság, szoptatás, gyermekek növekedési szakaszban,
• betegségből lábadozás,
• rendszeres sporttevékenység,
• vérvesztés (vérzéssel járó krónikus betegségek, erős menstruáció, műtét)

Az alábbi tünetek vashiányra utalhatnak:
• állandó fáradtságérzet
• koncentrációs problémák
• az energiaszint és állóképesség csökkenése
• gyakori megfázások, hajlam a fertőzésekre
• sápadt bőrszín
• töredezett haj és körmök
• kirepedezett ajkak
A vashiányt és vérszegénységet laboratóriumi vérvétellel lehet ellenőriztetni.
forrás zoldujsag

Vérrögök a testünkben: ezek a tünetek utalnak rá!

Előfordulhat, hogy a véralvadás során létrejövő vérrögök a vérerek mélyén alakulnak ki. Ez igen súlyos betegség, mely akár az életünket is veszélyeztetheti. Milyen tünetek esetén gyanakodjunk?

 

A vérünk – ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk – egyáltalán nem egységes, homogén „folyadék”, hanem különböző sejtek összessége. Ezek között találhatjuk többek között az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejteket, az immunrendszerünkhöz tartozó fehérvérsejteket, valamint az úgynevezett vérlemezkéket, melyeknek a sebgyógyulásban van komoly szerepe. A vérlemezkék ugyanis képesek összetapadni, így alvadt vérrögöket létrehozni, így elzárják a vér útját és megelőzik, hogy túlságosan sok vért veszítsünk. A vérlemezkék általában akkor lépnek „működésbe”, amikor megsérülünk, például megvágjuk magunkat.

Előfordulhat azonban, hogy a vérlemezkék anélkül alkotnak vérrögöket a vérerek belsejében, hogy ezt sérülés indokolttá tenné. Ez igen veszélyes lehet, hiszen a vérrögök ebben az esetben a normális vérkeringést akadályozzák, sőt akár el is zárhatják a vér útját. Ha pedig a vér nem jut el a sejtekig, azok akár visszafordíthatatlanul károsodhatnak is. Még nagyobb veszélyt jelenthet az, ha a vérrögök  „leválnak” a keletkezési helyükről, mert a testünket behálózó vérereken keresztül eljuthatnak az agyba, a szívbe vagy akár a tüdőbe is, ez pedig akár életveszélyes problémákat is előidézhet.

A vérerekben kialakuló vérrögök – vagyis a mélyvénás trombózis – ritkán jár együtt látványos tünetekkel, de egy-két kisebb jele természetesen lehet annak, hogy a szervezetünkben vérrög alakult ki. Különösen azoknak érdemes ezekre figyelni, akiket jobban veszélyeztethet a trombózis. A fő rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód (különösen az, ha valaki sokat ül egy helyben, például egy hosszabb utazás során), de a fogamzásgátló tablettát szedőknél és a várandós hölgyeknél is könnyebben megjelenhetnek a vérrögök.

Vigyázzunk a lábunkra!

Mivel a mélyvénás trombózis a leggyakrabban a lábainkat érinti (de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy másutt nem alakulhatnak ki a vérrögök), a lábak duzzanata, dagadása az egyik első, árulkodó jel lehet. Különösen akkor kell erre ügyelni, ha a duzzanat csak az egyik lábat érinti, illetve ha a duzzanat mellé furcsa érzések is társulnak, például akkor, amikor felállunk vagy sétálni kezdünk. A lábdagadás mellett megtapasztalhatunk fájdalmat, az érintett terület érzékenységét is. Ezek a kellemetlen érzések általában az lábszárban, a vádlinál, illetve a comb középső részénél jelentkeznek. A fájdalom mozgás, gyaloglás esetén lehet a legintenzívebb, gyakran annyira, hogy az érintettnek meg is kell állnia. Ilyenkor, hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenés után, enyhülhet a fájdalom, ám ha újra elindul a beteg, akkor újra megjelenik.

Szintén lehetséges tünete a vérrögöknek az érintett terület melegsége – vagyis érintésre a láb egy kisebb része melegebb, mint a környezete –, elszíneződése (kipirosodása vagy kékesen sápadttá válása), a bőr pedig ezen a területen kiszáradhat, viszkethet.
forrás egeszsegkalauz