Címke: test

Az emberi test hőtérképe: minden érzelem megjelenik benne!

Gondolnád, hogy az undor a belek tájékára is hat?
Ha pedig megvetést érzünk, csökken az aktivitás
a nemi szervek tájékán.
Hasonlít egymásra a düh és a büszkeség, a szerelem és a boldogság, ha az érzelmek emberi testre gyakorolt hatásait vizsgáljuk – derült ki egy finn kutatásból. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, vajon ugyanolyan testi tüneteket érzékelnek-e az azonos érzelmeket megélő embereknek.

 

Felső sor: düh, félelem, undor, boldogság, szomorúság, meglepődés, alapállapot.

Alsó sor: szorongás, szerelem, lehangoltság, megvetés, büszkeség, szégyen, irigység.

A 701 résztvevőt arra kérték, hogy rajzolják le, a különböző érzelmek megtapasztalásakor testük mely részein éreztek fokozott, illetve csökkenő aktivitást.
Az előbbit meleg színekkel, az utóbbit kékkel fejezték ki.
A nagyjából egységes benyomásokat egyfajta hőtérképen ábrázolták. Érdemes megjegyezni, hogy a testi érzeteket a vizsgálatban nem mérhető formában határozták meg, tehát nem a testhő és a pulzus változásaira voltak kíváncsiak, hanem a résztvevők szubjektív érzékeléseit rögzítették. Majdnem minden érzelem változásokat idézett elő a fej tájékán, míg az örömhöz és a dühhöz hasonló, intenzív érzések a végtagokban is éreztették hatásukat. Az emésztőrendszer és a torok tájékát azonban szinte kizárólag az undor mozgatta meg.
forrás zoldujsag

Gratulálunk! VAN EGY ÚJ SZERVE! – A 2017-es év nagy szenzációja, hogy hivatalosan is bejelentették: felfedeztek egy új szervet

A kutatók mindent megtesznek azért, hogy kiismerjék az emberi test működését, és alaposan, szinte sejtről sejtre feltérképezzék, éppen ezért azt gondolnánk, hogy nem érhet bennünket e témában nagy meglepetés. Ám a 2017-es év első nagy szenzációja, hogy hivatalosan is bejelentették a szakértők: felfedeztek egy új szervet.

 

A The Lancet Gastroenterology & Hepatologyban megjelent új tanulmányban a szakértők hivatalosan is bejelentették, hogy egy eddig el nem ismert emberi szervet azonosítottak a hasüreg belsejében.

A bélfodor, azaz a mesenterium, a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet. A szervet először Leonardo da Vinci írta le, de egészen 2012-ig a tudósok úgy gondolták, hogy a bélfodor különálló szerkezetek sorozata, melyek a beleket a hasfalhoz rögzítik – nagyjából úgy, mint a tartógerendák.

A Limericki Egyetem kutatói komplex mikroszkóp segítségével megerősítették, hogy a mesenterium részei mind összekapcsolódnak egymással, és egyetlen teljes szerkezetet alkotnak. Az elemzések többségét olyan vastagbeleken és vastagbéldarabokon végezték, melyeket korábban műtéten átesett betegekből távolítottak el.

Bár az orvostanhallgatóknak már 2012-óta úgy tanították, hogy a bélfodor egy különálló szerv, a tény csak most került be Henry Gray Az emberi test anatómiája című munkájának legújabb kiadásába – az eredetileg 1858-ban megjelent könyv máig az anatómia alapművének számít. Ezzel hivatalossá vált a bélfodor besorolása.

A felfedezés mindenképp fontos, ugyanakkor a tudósok továbbra sem tudják, hogy a bélfodor – a vékonybél rögzítése mellett – pontosan milyen feladatot is lát el. Igaz, a szerv belekhez való közelségéből lehet következtetni a mesenterium szerepére.

A szakértő szerint a bélfodor feladatának megállapítása azért is lenne elengedhetetlen, mert így az abnormális működését és az azt fenyegető betegségeket is nagyobb eséllyel tudnánk felismerni. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakértők a tudomány egy eddig nem ismert területét fogják kutatni.

Mivel a szervben vérerek, idegek és nyirokerek futnak, melyekben sok a fehérvérsejt, így elég valószínű, hogy a bélfodroknak aktív szerepe is van. Ahhoz, hogy ezt a titokzatos funkciót feltérképezzék, újabb kutatásokra lesz szükség.
forrás zoldujsag