Címke: étel

Gyanús óriás szeletek – avagy Ön szívesen eszik ragasztott húst? – DE MIRŐL ISMERJÜK FEL??

Ragasztott hús. Ez igaz?! Még a legelvetemültebb húsevők is felkapják a fejüket, ha megtudják, hogy egy csomó „kedvenc” már ilyen technológiával készül. És mindez legális. Csak sajnos a fogyasztókat felejtik el tájékoztatni, hogy mit is kap a pénzéért. 

 

Jó ideje hallani arról, hogy az igen romlékony sertés- vagy marhavérplazmából készült thrombin enzimet húsok ragasztására használják. És mindez legális, hiszen nem tiltott sem az enzim, sem az eljárás. Csak sajnos a fogyasztókat felejtik el tájékoztatni, hogy mit is kap a pénzéért.

Miről ismerjük fel?

A boltokban többfajta vékonyra szeletelt sonkával találkozhatunk. Ezek általában az olcsóbb árfekvésű termékekhez tartoznak, így sokak számára vonzó. De az ár nem minden! Ha alaposabban megnézzük a szeleteket, akkor találhatunk köztük olyanokat, amelyek többszínűek egy szeleten belül, és a rostok szerteszét futnak. Ez biztosan ragasztott hús.
Német dokumentumfilmesek jártak utána a ragasztás tényének és veszélyeinek. Találtak olyan sonkát is, ahol egyetlen szeletben három különböző sertés DNS-ét mutatták ki! Ez tulajdonképpen a fogyasztók megtévesztése, hisz a gyártók a termék címkéje szerint igazi sonkát kínálnak. Több sertés húsát összekeverve olyan állagot és megjelenést hoznak létre, hogy mi vásárlók azt hisszük, egyetlenegy sertés sonkájából leszelt szelethúst kapunk.
Nem csak Európában divat a húsragasztás. Az USA-ban is alkalmazzák a módszert vörös húsoknál, szárnyasoknál, sőt a halaknál is. A lazacot is gyakran ragasztják.

Gyanús óriás szeletek

Ha egy étteremben megörülünk annak, hogy milyen óriás szelet rántott húst tálaltak fel, nyugodtan gyanút foghatunk: valószínűleg több darabból készült.
A fogyasztóvédők az Európai Bizottságnál elérték, hogy az étlapon vagy a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy „többféle húsrészt tartalmazó készítmény”. Ez Magyarországon is így van, de nemigen találkozunk ilyen apró betűs résszel.

Hogyan készül?

A húsragasztás ma már rutin-munka: néhány órán át thrombinnal átitatva állni hagyják a nyesedékhúst, amelyből a végén egy egyben kilapítható hússzelet lesz. Másik módszer, ha a húsdarabkákat összekeverik thrombinnal, majd a vágyott alakzatra összenyomva fóliába tekerik, és egy órán át szobahőmérsékleten pihentetik. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a húsdarabok összeálljanak.
A ragasztó enzim megváltoztatja a húsfehérjék szerkezetét, oly módon, hogy molekulán belüli és molekulák közötti kovalens kötéseket hoz létre.

A gyártók szerint az enzim az egészségre nem ártalmas.
Ezt akár el is hihetjük. Ám etikus-e hogy darabkákból, cafatokból áll össze az EGÉSZ, és mi erről nem is tudunk?!
Tudjuk, hogy a nyers húsok tartalmaznak mikroorganizmusokat, tehát nem sterilek. A ragasztó enzim alkalmazása során tovább nő a baktériumok elszaporodásának esélye, mert a ragasztási folyamat szobahőmérsékleten megy végbe.
Az élelmiszeripar számára a ragasztó enzim használata előnyös, hiszen az olcsó húsnyesedékből látszólag értékesebb hús állítható elő, alacsony befektetéssel. Vagyis nagyon nyereséges! A kisebb fogyasztói árnak köszönhetően a termék szélesebb réteghez jut el, hisz manapság a többség az akciós, olcsó termékeket keresi.
A húsüzemekben dolgozók komoly veszélyeknek vannak kitéve, mivel pl a ragasztó enzimek fehérjék, így ezek potenciális inhalációs allergénnek tekinthetők.

A ragasztott hús ténye is egyértelműsíti: teljesen ki vagyunk szolgáltatva az élelmiszeripar, az élelmiszer-gyárak lelkiismeretének. Vajon van nekik?
forrás zoldujsag

Napi 100 gramm ebből gabonából megakadályozza az érelmeszesedést és normalizálja a vérnyomást!

Nagyszüleink még naponta fogyasztották, mi maximum madáreleségként gondolunk rá, pedig Ázsiában és Afrikában ma is az alapélelmiszerek között szerepel… és ez nem véletlen!
A kis gabonagolyók élettani hatásai csodálatosak a bennük lévő rengeteg ásványi anyag, nyomelem és vitamin miatt.

 

A köles több mint 10 000 évvel a rizs bevezetése előtt a kínaiak legfőbb terménye volt.

10 dkg köles összesen 550 mg kovasavat tartalmaz, ami egy szilícium-vegyület, fontos szerepet játszik a csontképzésben, a kötőszöveteink rugalmasságát és ellenálló erejét fokozza.
Ezen kívül sok más ásványi anyagból is bőségesen tartalmaz
ez a gabonaféle: vas, magnézium, foszfor, kálium, cink… és még sorolhatnánk.

Jótékony hatásai pontokba szedve:

– könnyen emészthető, az egyetlen lúgos vegyhatású gabona.
– a köles gyakorlatilag gluténmentes termék, ENNEK ELLENÉRE a kölesből készült termékeket csak akkor fogyaszthatják a lisztérzékenyek is, ha garantálni tudják, hogy a termékek semmilyen módon nem szennyeződhettek gluténnel!
– a magas kovasav tartalom eredménye a friss, sima bőr, ragyogóan egészséges és erős haj.
– mivel a kovasav növeli a szövetek rugalmasságát, érdemes rendszeresen fogyasztani a következő betegségek bármelyikében szenvedőknek: a kötőszöveti gyengeség, visszeresség, aranyér, porckorong sérülések, tartási problémák, vérellátási zavarok, szédülés, fáradtság, ekcéma, ízületi sérülések, ízületi gyulladások,
és allergiás panaszok esetében.
– a kovasav a fluorral együttesen gondoskodik az egészséges fogakról és az erős körmökről.
– magas B-vitamin tartalma miatt kiemelkedően jótékony hatást gyakorol az idegrendszerre.
– magas vastartalma miatt (10 dkg-ban 6,8 mg vas van) vashiány okozta vérszegénységben hatékony lehet a fogyasztása
– a kölesben gazdagon előforduló kovasavnak köszönhető, hogy megakadályozza az érelmeszesedést és visszaadja az elváltozott erek rugalmasságát, javítja ezzel a vérellátást és normalizálja a magas vérnyomást. Egyúttal a kovasav megállítja az erek további meszesedését.
– a népi gyógyászatban ezen felül még a szem és a lép gyógyszerének is tartják, de vércukorszint-szabályozó, immunerősítő
és rákmegelőző hatása is ismert.
forrás zoldujsag

Ettél már tésztában főtt húslevest? Ezt érdemes kipróbálni! :D (Y)

A khinkali  egy grúz nemzeti étel, ami nagyon finom, és amit nem is olyan ördöngösség elkészíteni! 🙂

 

Hozzávalók:
Darálthús  – 35 dkg  (sertés és marha darált hús vegyesen)
Víz  – 250 ml
Vöröshagyma (fej) – 1 kisebb fej apróra vágva
Fokhagyma – 2 gerezd apróra vágva

Fűszerek: fél teáskanál őrölt római kömény, ugyanennyi őrölt koriandermag és szárított chilli
Koriander (zöld) – 1 csomag

A tésztához:
Liszt – 60 dkg
Tojás – 1 db
Víz – 225 ml (meleg legyen!)

Elkészítési mód:

1. A lisztet a meleg vízzel a sóval és a tojással jó alaposan összegyúrjuk, és lefedve pihenni tesszük.
2. Összeállítjuk a húsos tölteléket. A darált húst összekeverjük a hagymával, a fokhagymával és a fűszerekkel. A vizet apránként adagoljuk hozzá és folyamatosan gyúrjuk bele a húsos keverékbe, hogy a hús minél több vizet felvegyen. Ez fontos, mert így lesz jó leveses a töltelék.
3. Kinyújtjuk a tésztát és egy pohárral kiszaggatunk belőle kb 15 darabot. Ezt kinyújtjuk, hogy szép lapos lepények legyenek.
4. A kinyújtott lepénykék közepére teszünk egy evőkanálnyi tölteléket és a szélétől indulva szépen összehajtogatjuk a tészta szélét. A helyes tekergetés, csavargatás érdekében nézd meg a csatolt videót! 2 perc 25 mp-nél kezdődik!
forrás zoldujsag