Címke: étel

Húsból is megárt a sok! A fehérjemérgezés 7 tünete:

A többletfehérje-fogyasztás, azaz a fehérjemérgezés civilizációs probléma. Az orvostudomány is elismeri, hogy a táplálkozás nagymértékben befolyásolja az ember egészségét, és hogy majdnem minden betegség gyógyítása során érdemes változtatni
az étrenden is.

 

Ahhoz, hogy a szervezetünk egészségesen működjön, szükség van bizonyos alapvető anyagokra: fehérjékre, zsírokra, olajokra, szénhidrátokra, vitaminokra és nyomelemekre, illetve rostokra és vízre. Ha ezekből az alapvető tápanyagokból nem viszünk be eleget a szervezetünkbe, illetve ha túl sokat viszünk be, egyaránt megbetegedhetünk.

A mai ember szervezetébe túl sok fehérje, zsír és cukor kerül. (Cukor alatt természetesen nem a természetes szénhidrátokat értem, hanem a finomított, fehér cukrot.) A többletfehérje, a többletzsír és a többletcukor megterhelik a szervezetet és különféle méreganyagok képződéséhez vezetnek. Viszont a vitaminokból, nyomelemekből, enzimekből, rostokból és vízből hiányt szenved a mai átlagember.

Egy felnőtt ember napi fehérjeszükséglete
0,75 gramm testsúlykilogrammonként!

Ez az általánosan használt hivatalos ajánlat, miközben számos kutatás arra az eredményre jutott, hogy ha az ember hosszú távon ezeket a mennyiségeket tartja szem előtt, akkor előbb-utóbb megterhelheti a szervezetét. Egyes vizsgálatok az itt megadottnál kevesebb fehérjét javasolnak. Természetesen a javasolt átlagérték módosul, ha valaki intenzíven sportol, azaz élsportoló; ha áldott állapotban van; ha szoptat; és bizonyos betegségek vagy műtét utáni lábadozás esetén.

Kijelenthetjük, hogy a túlzott fehérjebevitel népbetegség.
Az átlagember kb. kétszer-háromszor annyi fehérjét fogyaszt, mint amennyire a szervezetének ténylegesen szüksége lenne. A fehérjehiány is egy létező betegség, csak éppen a nyugati, iparosodott társadalmakban nagyon-nagyon ritka.

A többletfehérjével az egyik legfőbb gond a rohadás.
A szükségesen túli fehérjemennyiséget nem emészti meg a szervezet, ezért az emésztetlen, vagy félig emésztett állapotban kerül a vastagbélbe, ahol baktériumok révén rohadni kezd.
Ez a folyamat hozzájárul a nemkívánatos baktériumok elszaporodásához, és nagyon sokszor vastagbélgyulladáshoz vezet. Ha az ember nem változtat az étrendjén, akkor a krónikussá váló vastagbélgyulladás sajnos vastagbélrákban kulminálhat.
Mindeközben a fehérje rohadásakor különféle méreganyagok, toxinok is keletkeznek, amelyek visszaszívódnak. Ezt hívják önmérgeződésnek, melynek során mindenféle felesleges anyag
kerül a vérbe, melyek a legkülönfélébb betegségeket okozhatják attól függően, hogy hol rakódnak le.
Szintén összefügg a fehérje többletbevitellel az elsavasodás – a rohadás mellett ez okozza a legtöbb problémát. Számtalan esetben kimutatták a mérések, hogy minél több fehérjét visz be az ember a szervezetébe, annál inkább elsavasodik a teste. Alapvetően a legtöbb testnedvünknek enyhén lúgos állapotban kéne lennie. Tudjuk jól, hogy ha elsavasodik a szervezet, akkor beindul a csontritkulás, a fogromlás, valamint különféle gyulladások keletkeznek. A savas szervezetben a kórokozók is sokkal könnyebben szaporodnak, amelyek aztán különféle bakteriális és gombás betegségeket, és még számtalan egyéb kórt okoznak. Külön kiemelném a húgysavat, amely szintén a többlet fehérjebevitel egyik produktuma. A felszaporodott húgysav a különféle mozgásszervi betegségek első számú felelőse: főleg a köszvény, de a reuma és az ízületi gyulladás is összefüggésben áll vele.

Ha ezek a bomlástermékek felszaporodnak a szervezetben, és bekerülnek a különféle testfolyadékokba – itt külön kiemelném az agyvizet –, akkor rendszeres fejfájás, különféle mentális zavarok, a koncentrációs képesség romlása, nyugtalanság, idegesség, ingerlékenység, álmatlanság, illetve különféle zsibbadások léphetnek föl.

A megfigyelések szerint egyes szív- és érrendszeri betegségek is összefüggésbe hozhatóak a túlzott fehérjebevitellel. Minél több állati eredetű étel és állati fehérje kerül a szervezetbe, annál inkább nő a test koleszterin- és vércukorszintje. A növényi eredetű ételeknél viszont éppen az ellenkezőjét, a koleszterin és a vércukorszint normalizálódását, csökkenését tapasztalták.
Külön kitérnék arra, hogy a túlzott fehérjebevitel miatt vitamin- és nyomelem-hiány alakul ki. A vitaminok közül például a B12, a nyomelemek közül pedig a kalcium az, amit a túl sok fehérje kimos
a szervezetből.

Lássuk, mik a fehérjemérgezés legfőbb jelei. 
Hét olyan jel van, ami arra utal, hogy több fehérje kerül a szervezetbe, mint kellene:

1. Krónikus fáradékonyság
2. Erősen lepedékes nyelv
3. Túl gyakori, túl erős csipásodás
4. A fejbőr betegségei, korpásodás
5. Bőrelváltozások, bőrbetegségek
6. Székrekedés, illetve a széklet bűzössége
7. Elsavasodott vizelet (pH tesztcsík segítségével mérhető a reggeli első vizelet savassága)
A felsoroltakon kívül fehérjemérgezésre utalnak a következők:
a máj, a vese és az emésztőrendszer betegségei, mozgásszervi problémák, a reuma, a köszvény, az ízületi gyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek és az érelmeszesedés. Ne felejtsük el a manapság igen gyakori allergiás betegségeket sem, amelyek szintén összefüggésben állnak a túlzott fehérjebevitellel.

Mit tegyünk fehérjemérgezés esetén?

Zárásképpen hat pontban álljanak itt a legfontosabb teendők, amelyekkel a helyzet javítható:
1. Csökkenteni kell a fehérjebevitelt. Ez annyit tesz, hogy kerülni kell a nagyon magas fehérjetartalmú ételeket. Ide tartoznak egyfelől az állati eredetű ételek, a hús, a tojás, a tej és a tejtermékek, viszont nem egy vegetáriánus attól betegszik meg, hogy a fehérjehiánytól való félelmében rengeteg szóját, és egyéb, magas fehérjetartalmú növényt fogyaszt, ami előbb-utóbb ugyanúgy rohadáshoz és fehérjemérgezéshez vezet, mint a húsfogyasztás. Vigyázni kell a magas fehérjetartalmú növényekkel is! Időnként természetesen fogyaszthatók, de ez napi szinten nem javasolt. Itt elsősorban a szójára, a hüvelyesekre és az olajos magvakra gondolok. A gyümölcsökben és a zöldségekben is nagyon értékes aminosavak vannak, miközben alacsony a fehérjetartalmuk.
2. Változatos étrend. Nagyon lényeges, hogy ha az ember nem fogyaszt állati eredetű ételeket, akkor változatos legyen az étrendje, hogy minden esszenciális aminosav megfelelő mennyiségben és minőségben bekerüljön a testébe.
3. A nyers ételek fogyasztásának növelése. Mindenképpen előnyben kell részesíteni a nyersen, frissen fogyasztott ételeket, hiszen a bennük lévő fehérje értékesebb a hőkezelt ételekben lévőnél.
4. Esszenciális aminosavakat tartalmazó növények napi szintű fogyasztása(pl. sárgarépa, kelbimbó, uborka, tök, kukorica, paradicsom, szezám- és napraforgó mag).
5. Hetente egyszer javasolt fehérjementes napot tartani. Ez lehet pl. léböjt-nap, amikor a levekkel csak minimális fehérje kerül be, körülbelül 10-12g. (Aki nem tud, vagy nem akar böjtölni, annak a gyümölcsnap javasolt.)
6. Évente többször érdemes hosszabb méregtelenítő kúrát végezni. Például ötnapos vagy egyhetes fehérjeszegény tisztítókúrát, amely állhat gyümölcsnapból, zöldségnapból, nyers-napból vagy akár barnarizs-napból is.
A tisztítókúrák nagy része azáltal hat, hogy kevesebb zsír, kevesebb fehérje és kevesebb cukor kerül a szervezetbe, aminek köszönhetően megindul a méregtelenítés, és a szervezet tisztulni, regenerálódni, gyógyulni kezd.
forrás zoldujsag

Mi a szösz? Manióka? Mandióka? Tápióka?

Nekünk kissé furán csengenek ezek a nevek, de Afrikában ez a növény olyan alap élelmiszer, mint nálunk a burgonya vagy a rizs.
A kasszáva, manióka, mandióka, tápióka ugyanannak a semleges ízű növénynek a névváltozatai. Egy íztelen, szagtalan, színtelen terményről van szó, mely nem kifejezetten finom önmagában. A kutyatejfélék családjába tartozik, latin neve: Manihot esculenta.
Ez a semleges ízvilágú növény Afrika trópusi részein honos. A belőle előállított gyöngyszerű anyag pedig a tápióka, ami Föld éhező lakosságának napi tápláléka.

 

 

A manióka leveleit hasonlóképpen hasznosítják, mint nálunk a spenótot. Előállítható belőle saláta, párolt, főtt változat. Gyökeréből készülhet liszt, keményítő és alkoholtartalmú ital is.
A lisztje alkalmas kenyér és pékáru sütésére. Zselésítő tulajdonsága miatt alkalmas pudingok, krémek, levesek, mártások készítéséhez is.

Nálunk a bioélelmiszerboltokban gyakran megfordulók talán nagyobb eséllyel találkoztak már a tápiókagyönggyel, amely a vegetáriánus és reform konyha nagy kedvence.  A tápiókagyöngy a maniókagyökeréből kivont, szárított keményítőlisztből készül. A pudingok fő alapanyaga, de használják levesek, mártások sűrítésére. Zselatinizált kb. 2 mm-es granulátum. A feldolgozás során a keményítőszemcsék a hő hatására kis, szabálytalan csomókká alakulnak, s ezekből további sütéssel készül a tápiókapehely.

Tápiókagyöngy készítéséhez a még nedves tésztát szitán átmorzsolják. A gyöngyöknek pedig megvan az a tulajdonsága, hogy nedvesség hatására megdagadnak, és besűrűsítik a folyadékot. A híres puding mellett számtalan étel sűrítésre használhatjuk.

Mérgező is lehet

A nyers, feldolgozatlan maniókában különböző mennyiségű cianidot képező cukorszármazék fordul elő, ennek eltávolítására a gumókat reszelik, préselik és hevítik. A megmaradó mérget, a hidrogén cianidot, a természeti népek dárdákhoz és nyilakhoz használják. Természetesen a tápiókagyöngy vagy liszt már nem tartalmaz mérgező anyagot, viszont fogyasztása számtalan ponton támogathatja szervezetünket.

Miért fogyasszunk tápiókát?

1. Serkenti az izmok növekedését:

A tápióka nagyon fontos az izomnövekedés szempontjából. Mivel kiváló protein-forrás, ezért kitűnő választás a vegetariánusok részére. Mivel nagy mennyiségben található benne protein, ezért segíti az izmok növekedését és erősebbé is teszi őket. Ezen kívül hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz is.

2. Egészséges csontok:

A tápióka nagy mennyiségben kalciumot tartalmaz. Segít a vérnyomás, valamint a vér koleszterinszintjének fenntartásában. A tápióka magas káliumtartalma serkenti a vérkeringést és ugyanakkor csökkenti a szív- és érrendszer igénybevételét.

3. Energiaszint:

A tápióka kiváló energiaforrás. Sokan még a nap befejezte előtt kifogynak az energiából, ami utalhat arra, hogy nem fogyasztanak elég szénhidrátot. Erre az egészséges megoldás a tápióka lehet, mivel ez gyorsan, könnyen és egészséges módon látja el energiával a szervezetet.

4. Segíti a hízást:

Ha sovány, akkor próbálja ki a tápiókát. Ezzel ugyanis egészséges módon hízhat, valamint az izmokat is építi ez a táplálék. Mivel nagy mennyiségben szénhidrátokat tartalmaz, ezért a tápiókával gyorsabban lehet hízni. Könnyen beszerezhető a boltokban, nem túl drága, és nem sok időbe telik az elkészítése.

5. Serkenti az emésztést:

Ha serkenteni szeretné az emésztését, akkor fogyasszon több tápiókát. Ez enyhíti ugyanis a puffadás tüneteit. A tápióka ezen kívül javítja a koleszterinszintet, így a szervezet egészséges marad.

6. Megakadályozza a születési rendellenességek kialakulását:

A tápiókával meggátolható a születési rendellenességek kialakulása. Mivel folsavat és komplex-B-vitamint tartalmaz, ezáltal elősegíti a magzat egészséges és egyenletes növekedését, ezáltal kevésbé alakulnak ki születési rendellenességek.

7. Egészséges idegrendszer:

A tápióka segít abban is, hogy az idegek egészségesek maradjanak. Mivel K-vitamint tartalmaz, ezért serkenti a csontok aktivitását. Ezen kívül jó hatással van a gondolkodásra és az agyra is. A K-vitamin miatt kevésbé alakul ki olyan betegség, mint az Alzheimer-kór, valamint az agyi funkciók is aktívak maradnak.

Hogyan készül a gyümölcsös tápióka puding?
Próbáljuk ki, hiszen alig több mint tíz perc alatt elkészül, és nagyon finom.

Hozzávalók:

• 100 gramm tápióka,

• 2,5 dl gyümölcslé,

• egy kevés bogyós gyümölcs vagy gyümölcspüré,

• 1 evőkanál természetes édesítőszer,

• méz.

Elkészítés:

A tápiókát a többi hozzávalóval együtt folyamatos kevergetés közben puhára főzzük. Vigyázzunk, mint minden puding, egy idő után hamar kezd sűrűsödni. Tálaláskor adhatunk hozzá friss fűszerleveleket vagy fahéjat, reszelt citromhéjat, magvakat stb., de akár fagylalttal, tejszínhabbal is megkoronázhatjuk.
forrás zoldujsag

Megfáztál? Antibiotikum helyett próbáld ki a böjtfűt! Nem hallottál még róla? Nézd csak:

Megfáztál? Antibiotikum helyett próbáld ki
a böjtfűt! Nem hallottál még róla?
Pedig az egyik kedvelt kerti növényünk!
Vagy esetleg a sarkantyúvirág név már
ismerősebben cseng? 🙂

 

A böjtfű  (vagy sarkantyúvirág), vagy kerti sarkantyúka egynyári növény akár 60 cm-esre is megnő. Bár napjainkban leginkább a virágoskerteket díszíti, kiváló gyógyerejéről évszázadok óta tud a természetgyógyászat. Minden föld feletti része ehető: a levele, a szára és a virágai is. Érdemes nyersen fogyasztani, hogy a benne lévő jótékony anyagok a lehető legjobban kifejthessék hatásukat, de szárítva teaként is kiváló.
A kerti sarkantyúka Németországban a 2013-as év gyógynövénye lett: olyan erős jótékony anyagokat tartalmaz, hogy részben helyettesítheti az antibiotikumok szedését, és még a rezisztens baktériumok kialakulásától sem kell tartanunk. Arcüreggyulladás, húgyúti és légúti  fertőzések kezelésére is kiváló, a belőle kivont illóolajat pedig sebgyógyításra, gyulladásokra, de még korpás hajra is használhatod. Ráadásul növeli a szervezet ellenálló képességét, étvágygerjesztő, enyhe hashajtó hatású, így akár a fogyókúrádba is beillesztheted.

A növény salátákban is fogyasztható. Nemcsak a feltűnően kerek levelek, hanem a narancs, vörös vagy sárga virágai is – amelyek júniustól októberig nyílnak– fűszeres és friss ízűek, ezen felül remek színfoltot képviselnek a salátában. De zöldfűszeres túróban vagy csak egyszerűen a vajas kenyérre szórva is ízletesek. Tojásos ételeket és burgonyát vagy más fogásokat is jól ízesíthetünk a növénnyel, és egyúttal az immunrendszerünknek is jót teszünk vele. A böjtfű csak teának nem alkalmas.
Tanulmányok szerint a böjtfű olyan antivirális és antibakteriális hatással rendelkezik, hogy hatóereje egy antibiotikuméval vetekszik. Segítségével csökkenthető az antibiotikumok alkalmazása, sőt a H1N1-vírussal is felveszi a harcot. Ez arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy a böjtfű gyakran szerepeljen étrendünkben.

Böjtfű tinktúra készítése:
Ez a készítmény erős gomba- és baktériumölő hatását miatt tökéletes fertőzés, megfázás kezelésére. 1:3 arányban keverjünk el összeaprított böjtfüvet és jó minőségű pálinkát, vagy 70%-o alkoholt. Tehát 1 deciliternyi összeaprított és alaposan lenyomkodott böjtfüvet öntsünk fel 3 dl-nyi alkohollal. Zárjuk le légmentesen és néha felrázva hagyjuk állni egy hétig sötét helyen. Ezután egy gézdarabon szűrjük át és jól záródó üvegben tartsuk a hűtőszekrényben. Így akár két évig is eláll.
Amikor szükség van rá, 10 cseppet keverjünk el egy pohárnyi vízben és fogyasszuk naponta háromszor.
forrás zoldujsag