Címke: Ember

Az emberi test hőtérképe: minden érzelem megjelenik benne!

Gondolnád, hogy az undor a belek tájékára is hat?
Ha pedig megvetést érzünk, csökken az aktivitás
a nemi szervek tájékán.
Hasonlít egymásra a düh és a büszkeség, a szerelem és a boldogság, ha az érzelmek emberi testre gyakorolt hatásait vizsgáljuk – derült ki egy finn kutatásból. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, vajon ugyanolyan testi tüneteket érzékelnek-e az azonos érzelmeket megélő embereknek.

 

Felső sor: düh, félelem, undor, boldogság, szomorúság, meglepődés, alapállapot.

Alsó sor: szorongás, szerelem, lehangoltság, megvetés, büszkeség, szégyen, irigység.

A 701 résztvevőt arra kérték, hogy rajzolják le, a különböző érzelmek megtapasztalásakor testük mely részein éreztek fokozott, illetve csökkenő aktivitást.
Az előbbit meleg színekkel, az utóbbit kékkel fejezték ki.
A nagyjából egységes benyomásokat egyfajta hőtérképen ábrázolták. Érdemes megjegyezni, hogy a testi érzeteket a vizsgálatban nem mérhető formában határozták meg, tehát nem a testhő és a pulzus változásaira voltak kíváncsiak, hanem a résztvevők szubjektív érzékeléseit rögzítették. Majdnem minden érzelem változásokat idézett elő a fej tájékán, míg az örömhöz és a dühhöz hasonló, intenzív érzések a végtagokban is éreztették hatásukat. Az emésztőrendszer és a torok tájékát azonban szinte kizárólag az undor mozgatta meg.
forrás zoldujsag

125 év az emberi élettartam

Az emberi test nem képes 125 évnél tovább működni a tudomány jelen állása szerint. A XIX század óta az egészségügyben és az életmódunkban bekövetkezett változásoknak köszönhetően folyamatosan nőtt a várható élettartam. Kutatók állítják, hogy ezen felül nem lehet tovább hosszabbítani az emberi élettartamot.

 

Ma egy, az USA-ban született babának 79 év a várható élettartama, szemben egy 1900-ban született csecsemővel, aki születésekor mindössze 47 évet várhatott. A maximum-élettartam – ameddig a legöregebb emberek élnek – szintén növekedett, de – mondják az Albert Einstein College of Medicine tudósai – a ez mára elérte a plafont.
A biológusok állítják a várható maximális élettartam évről évre növekszik, vagyis egyre valószínűbb, hogy ez a 125 éves határ kitolódik, de a demográfiai adatok mást mutatnak.
A kutatók a Humán Mortalitási Adatbázist elemezték, amely népességről és halálozásról szóló adatokat tartalmaz 40 országból. Ez alapján világosan látszik, hogy 1900-tól kezdve az öregkori halandóság általában csökken: minden egyes évben nőtt azoknak az időskorúaknak a száma, akik megélik az öregkort (a 70 évet és még többet), ezzel egyidőben nőtt a várható élettartam is. De amikor azt vizsgálták, hogy az 1900 évektől kezdve hányan élték meg a 100 éves kort kiderült, hogy bár évről évre egyre többen érték el ezt, utána nagyon gyorsan csökkent a túlélések száma, vagyis a 100 évet betöltők igen kis eséllyel érték el a 105. évüket
Ez azt mutatja, hogy valószínűleg van végső határa az élettartam további növekedésének.

A kutatók megvizsgálták a halálozási korok maximumára vonatkozó bejelentéseket is. Azokra az emberekre fókuszáltak, akikről bizonyítható, hogy 110 évet – vagy többet – megéltek. Négy országról volt szó 1968 és 2006 között: USA, Franciaország, Japán és Egyesült Királyság, ahol a legnagyobb számban voltak hosszú életű személyek.

A száz év fölöttiek halálozási kora gyors ütemben növekedett 1970-től az 1990-es évek elejéig, majd 1995-ben elért egy maximumot – ez is az elérhető életkor határának elérését igazolja. A francia Jeanne Calmen is ez időtájt halt meg, ő érte el a maximális, dokumentált életkort, amit ember valaha megélt – 122 évet.
Az egyetem kutatói az átlagos maximum-élettartamot 115 évre tették, és az abszolút határt 125 évben állapították meg.
Szerintük a fertőzések és a krónikus, nem fertőző betegségek elleni küzdelem az átlagos várható élettartamot feltehetőleg növelni fogja, de a maximális várható élettartamot nem. Forrásainkat talán most már az élettartam növelése helyett az egészségben megélt élettartam növelésére kellene fordítani – az öregkorra, amit egészségben élünk meg.

forrás zoldujsag

Gratulálunk! VAN EGY ÚJ SZERVE! – A 2017-es év nagy szenzációja, hogy hivatalosan is bejelentették: felfedeztek egy új szervet

A kutatók mindent megtesznek azért, hogy kiismerjék az emberi test működését, és alaposan, szinte sejtről sejtre feltérképezzék, éppen ezért azt gondolnánk, hogy nem érhet bennünket e témában nagy meglepetés. Ám a 2017-es év első nagy szenzációja, hogy hivatalosan is bejelentették a szakértők: felfedeztek egy új szervet.

 

A The Lancet Gastroenterology & Hepatologyban megjelent új tanulmányban a szakértők hivatalosan is bejelentették, hogy egy eddig el nem ismert emberi szervet azonosítottak a hasüreg belsejében.

A bélfodor, azaz a mesenterium, a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet. A szervet először Leonardo da Vinci írta le, de egészen 2012-ig a tudósok úgy gondolták, hogy a bélfodor különálló szerkezetek sorozata, melyek a beleket a hasfalhoz rögzítik – nagyjából úgy, mint a tartógerendák.

A Limericki Egyetem kutatói komplex mikroszkóp segítségével megerősítették, hogy a mesenterium részei mind összekapcsolódnak egymással, és egyetlen teljes szerkezetet alkotnak. Az elemzések többségét olyan vastagbeleken és vastagbéldarabokon végezték, melyeket korábban műtéten átesett betegekből távolítottak el.

Bár az orvostanhallgatóknak már 2012-óta úgy tanították, hogy a bélfodor egy különálló szerv, a tény csak most került be Henry Gray Az emberi test anatómiája című munkájának legújabb kiadásába – az eredetileg 1858-ban megjelent könyv máig az anatómia alapművének számít. Ezzel hivatalossá vált a bélfodor besorolása.

A felfedezés mindenképp fontos, ugyanakkor a tudósok továbbra sem tudják, hogy a bélfodor – a vékonybél rögzítése mellett – pontosan milyen feladatot is lát el. Igaz, a szerv belekhez való közelségéből lehet következtetni a mesenterium szerepére.

A szakértő szerint a bélfodor feladatának megállapítása azért is lenne elengedhetetlen, mert így az abnormális működését és az azt fenyegető betegségeket is nagyobb eséllyel tudnánk felismerni. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakértők a tudomány egy eddig nem ismert területét fogják kutatni.

Mivel a szervben vérerek, idegek és nyirokerek futnak, melyekben sok a fehérvérsejt, így elég valószínű, hogy a bélfodroknak aktív szerepe is van. Ahhoz, hogy ezt a titokzatos funkciót feltérképezzék, újabb kutatásokra lesz szükség.
forrás zoldujsag