Címke: egészség

Savanyú káposzta: nemcsak a bélflóra doktora

Rossz a kedve vagy diétázna?
Mind a kettőben tud segíteni a savanyú káposzta!
A hazánkban nagyon népszerű savanyú káposzta
az igen egészséges fermentált élelmiszerek közé tartozik, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, emellett pedig segít megőrizni a bélflóra érzékeny egyensúlyát is.

 

A savanyú káposzta világszerte népszerű

A fermentáció egy igen ősi ételkészítési és -tartósítási eljárás, mellyel italokat, zöldségeket és gyümölcsöket, tejtermékeket tesznek nemcsak kellemes ízűvé és hosszabb ideig elállóvá, de igen egészségessé is. A savanyított káposztát a világ szinte minden részén fogyasztják, így Kelet- és Közép-Európában, Németországban és Oroszországban, sőt Franciaország és az USA egyes részein is jellegzetes étel. Bár az alapja és az elkészítés módja mindenhol ugyanaz, a savanyú káposztát sokféleképpen ízesítik, fűszerekkel (pl. borókabogyóval vagy köménymaggal), gyümölcsökkel (almával, áfonyával), vagy sárgarépával, paprikával.

A savanyú káposzta hazánkban rendkívül népszerű, nemcsak „magában”, salátaként, de főtt fogások hozzávalójaként is. Ahhoz, hogy a pozitív hatásait kihasználhassuk, érdemes nyersen fogyasztani.

Diétázni is lehet a savanyú káposztával

A nyers savanyú káposzta energiatartalma nagyon alacsony, így diétázóknak is tökéletes lehet, nagyobb mennyiségben találunk azonban benne C-, B6- és K-vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, káliumot, mangánt és élelmi rostokat. A fermentáció során pedig olyan folyamatok mennek végbe a zöldségben, melyek ezeket a tápanyagokat könnyebben elérhetővé teszik a szervezetünk számára, vagyis jobban tudjuk őket hasznosítani.

A savanyú káposzta rengetek C-vitamint tartalmaz,
és nagyon sokáig eláll.

A savanyú káposzta igazi előnye azonban a benne található, jótékony hatású baktériumoknak és enzimeknek köszönhető, melyek nagyon jót tesznek az emésztésnek, segítenek fenntartani vagy éppen visszaállítani az egészséges bélflórát, ennek köszönhetően pedig az immunrendszerünk működését is javítják. Ha az őszi-téli időszakban rendszeresen eszünk savanyú káposztát, azzal nemcsak csökkenthetjük a fertőző betegségek kialakulásának kockázatát, de a gyógyulást is meggyorsíthatjuk!

Antibiotikumot szed? Egyen savanyú káposztát!

A savanyú káposzta fogyasztása különösen előnyös lehet például azoknak, akik antibiotikumot szednek, mert a gyógyszer (mivel nemcsak a betegséget okozó, hanem a jó baktériumokra is hatással van) egyik gyakori mellékhatása a lazább széklet. A savanyú káposzta rendszeres fogyasztása csökkenti a puffadást és a fokozott gázképződést, valamint a székrekedést is – azonban ha valaki túl sokat eszik belőle, azzal megterhelheti a bélrendszerét!

Hangulatjavító a savanyú káposzta?

Több kutatás is foglalkozott már azzal, milyen összefüggések lehetnek a bélflóránk és az agyműködésünk között, és úgy találták, hogy a jótékony baktériumok nemcsak az emésztésünket vagy az immunrendszerünk működését támogatják, de a hangulatunkra és a kognitív képességeinkre is hatással lehetnek. Ha valaki rendszeresen eszik savanyú káposztát vagy más fermentált élelmiszert, az hatékonyabban képes megküzdeni a stressz hatásaival, javíthatja a hangulatát és csökkentheti a szorongás tüneteit is.
forrás egeszsegkalauz

Nálunk kitiltották az orvosi gyakorlatból, máshol egyetemeken tanítják!

A természetgyógyászat egyik legrégebbi,
több ezer éves módszere. A reflexzónák
ingerlésének egyik legerősebb módja. 

 

A köpölyözés hivatalos elnevezése a dermato-vákuum reflexológia. A bőrön keresztül végzett, vákuumhatással működő módszer, mely a reflexhatásokat használja ki. Hatásmechanizmusának alapja a Head-zóna elmélet. Eszerint a gerincvelőből kilépő idegek bizonyos bőr, izom és szervterületeket összekapcsolnak, és ezáltal a megfelelő bőr- és izomterület ingerlésével hatni lehet a hozzájuk tartozó belső szervekre.

A legrégebbi feljegyzés, ami a köpölyözésről szól, a Ling-dinasztia korából származik Kínából, az időszámításunk utáni III. századból. Létezik egy kínai közmondás, miszerint a köpölyözés minden betegséget gyógyít. Nagyon ősi gyógymód, majdnem minden nemzetnél ismert és elterjedt. Hazánkban 1945 után kitiltották az orvosi gyakorlatból. Vannak olyan államok, ahol például a fekvéses tüdőgyulladás megelőzésére kötelező jelleggel használják.

Rengeteg előnnyel rendelkezik: egyszerűen el lehet végezni, olcsó, nagyon gyorsan ugyanakkor tartósan hat, és nincs mellékhatása, ha az ember betartja az ellenjavallatokat. A szívó hatás vérbőséget okoz az adott izomban és bőrterületen, vérellátásuk javul, és ez a hozzájuk tartozó belső szervben is javítja a vérellátást. Folyamatos ingert kapnak a belső szervnek, amíg látszanak a köpölyözés után megmaradó elszíneződések. Minél tovább megmarad a köpölyözésnek a nyoma, annál betegebb az érintett terület, tehát, ha valaki ugyanolyan erősséggel rakja föl több helyre a köpölycsészét, és bizonyos területeken előbb elmúlik a nyoma, más területeken pedig megmarad, akkor ez utóbbi helyekhez tartozó szervek gyengébbek.

A köpölycsésze anyaga lehet kerámia vagy üveg. A köpölyök mérete különböző lehet, minél nagyobb, annál drasztikusabb hatást vált ki. Egyszerre 4-5 köpölynél többet nem ajánlott felrakni, főleg a nagyobbakból. A probléma és a terület függvényében 10-20-30 percig lehet fönnhagyni a csészéket. Megelőzés szempontjából évente egy-két alkalommal egymás után 8-10 kezelés ajánlott.

A köpölyözésnek többféle fajtája van. Van az egyszerű köpölyözés, ami annyiból áll, hogy az ember létrehozza a vákuumot, majd a csészét fölrakja a hátra. A hát a megkezelt területeken szépen kipúposodik, és megtelik vérrel. A mozgó köpölyözés vagy nyuvasztás középkori kínzó módszernek is elmehetne. A gerinc mellett kétoldalt egy tenyérnyi szélességben helyezkedik el az a zóna, ahol a föltett köpölycsészét húzogatni kell a beteg jól beolajozott hátán. Ez nagyon hatásos, bár elég fájdalmas, és látványos nyomokat hagy a háton. A véreztetéses köpölyözésnél a háton megszurkált pontokra kell föltenni a köpölycsészét. Létezik még a villám-köpölyözés, amit főleg idős embereknél érdemes használni. Ennél létre kell hozni a vákuumot, a csészét fölrakni a bőrre, majd rögtön utána levenni.

A köpöly után megmaradó szín diagnosztikus értékű. Ha fehér színű nyomot hagy, az krónikus betegségekre utal; ha vöröset, akkor heveny folyamatokról van szó; ha viszont sárgás színezetű, akkor máj eredetű betegségekről.

Az ellenjavallatok: magas láz, bőrfekély, görcsös, tetániás betegségek, vérzékenység, súlyos bőrelváltozások, bőrallergia, szívelégtelenség, gümőkór, tüdő TBC, daganatos betegségek, elmebetegségek, menstruáció és várandóság alatt, heveny fertőző betegségek esetén és nagyon gyenge, idős embereknél.
forrás zoldujsag