Címke: betegség

Nálunk kitiltották az orvosi gyakorlatból, máshol egyetemeken tanítják!

A természetgyógyászat egyik legrégebbi,
több ezer éves módszere. A reflexzónák
ingerlésének egyik legerősebb módja. 

 

A köpölyözés hivatalos elnevezése a dermato-vákuum reflexológia. A bőrön keresztül végzett, vákuumhatással működő módszer, mely a reflexhatásokat használja ki. Hatásmechanizmusának alapja a Head-zóna elmélet. Eszerint a gerincvelőből kilépő idegek bizonyos bőr, izom és szervterületeket összekapcsolnak, és ezáltal a megfelelő bőr- és izomterület ingerlésével hatni lehet a hozzájuk tartozó belső szervekre.

A legrégebbi feljegyzés, ami a köpölyözésről szól, a Ling-dinasztia korából származik Kínából, az időszámításunk utáni III. századból. Létezik egy kínai közmondás, miszerint a köpölyözés minden betegséget gyógyít. Nagyon ősi gyógymód, majdnem minden nemzetnél ismert és elterjedt. Hazánkban 1945 után kitiltották az orvosi gyakorlatból. Vannak olyan államok, ahol például a fekvéses tüdőgyulladás megelőzésére kötelező jelleggel használják.

Rengeteg előnnyel rendelkezik: egyszerűen el lehet végezni, olcsó, nagyon gyorsan ugyanakkor tartósan hat, és nincs mellékhatása, ha az ember betartja az ellenjavallatokat. A szívó hatás vérbőséget okoz az adott izomban és bőrterületen, vérellátásuk javul, és ez a hozzájuk tartozó belső szervben is javítja a vérellátást. Folyamatos ingert kapnak a belső szervnek, amíg látszanak a köpölyözés után megmaradó elszíneződések. Minél tovább megmarad a köpölyözésnek a nyoma, annál betegebb az érintett terület, tehát, ha valaki ugyanolyan erősséggel rakja föl több helyre a köpölycsészét, és bizonyos területeken előbb elmúlik a nyoma, más területeken pedig megmarad, akkor ez utóbbi helyekhez tartozó szervek gyengébbek.

A köpölycsésze anyaga lehet kerámia vagy üveg. A köpölyök mérete különböző lehet, minél nagyobb, annál drasztikusabb hatást vált ki. Egyszerre 4-5 köpölynél többet nem ajánlott felrakni, főleg a nagyobbakból. A probléma és a terület függvényében 10-20-30 percig lehet fönnhagyni a csészéket. Megelőzés szempontjából évente egy-két alkalommal egymás után 8-10 kezelés ajánlott.

A köpölyözésnek többféle fajtája van. Van az egyszerű köpölyözés, ami annyiból áll, hogy az ember létrehozza a vákuumot, majd a csészét fölrakja a hátra. A hát a megkezelt területeken szépen kipúposodik, és megtelik vérrel. A mozgó köpölyözés vagy nyuvasztás középkori kínzó módszernek is elmehetne. A gerinc mellett kétoldalt egy tenyérnyi szélességben helyezkedik el az a zóna, ahol a föltett köpölycsészét húzogatni kell a beteg jól beolajozott hátán. Ez nagyon hatásos, bár elég fájdalmas, és látványos nyomokat hagy a háton. A véreztetéses köpölyözésnél a háton megszurkált pontokra kell föltenni a köpölycsészét. Létezik még a villám-köpölyözés, amit főleg idős embereknél érdemes használni. Ennél létre kell hozni a vákuumot, a csészét fölrakni a bőrre, majd rögtön utána levenni.

A köpöly után megmaradó szín diagnosztikus értékű. Ha fehér színű nyomot hagy, az krónikus betegségekre utal; ha vöröset, akkor heveny folyamatokról van szó; ha viszont sárgás színezetű, akkor máj eredetű betegségekről.

Az ellenjavallatok: magas láz, bőrfekély, görcsös, tetániás betegségek, vérzékenység, súlyos bőrelváltozások, bőrallergia, szívelégtelenség, gümőkór, tüdő TBC, daganatos betegségek, elmebetegségek, menstruáció és várandóság alatt, heveny fertőző betegségek esetén és nagyon gyenge, idős embereknél.
forrás zoldujsag

Gratulálunk! VAN EGY ÚJ SZERVE! – A 2017-es év nagy szenzációja, hogy hivatalosan is bejelentették: felfedeztek egy új szervet

A kutatók mindent megtesznek azért, hogy kiismerjék az emberi test működését, és alaposan, szinte sejtről sejtre feltérképezzék, éppen ezért azt gondolnánk, hogy nem érhet bennünket e témában nagy meglepetés. Ám a 2017-es év első nagy szenzációja, hogy hivatalosan is bejelentették a szakértők: felfedeztek egy új szervet.

 

A The Lancet Gastroenterology & Hepatologyban megjelent új tanulmányban a szakértők hivatalosan is bejelentették, hogy egy eddig el nem ismert emberi szervet azonosítottak a hasüreg belsejében.

A bélfodor, azaz a mesenterium, a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet. A szervet először Leonardo da Vinci írta le, de egészen 2012-ig a tudósok úgy gondolták, hogy a bélfodor különálló szerkezetek sorozata, melyek a beleket a hasfalhoz rögzítik – nagyjából úgy, mint a tartógerendák.

A Limericki Egyetem kutatói komplex mikroszkóp segítségével megerősítették, hogy a mesenterium részei mind összekapcsolódnak egymással, és egyetlen teljes szerkezetet alkotnak. Az elemzések többségét olyan vastagbeleken és vastagbéldarabokon végezték, melyeket korábban műtéten átesett betegekből távolítottak el.

Bár az orvostanhallgatóknak már 2012-óta úgy tanították, hogy a bélfodor egy különálló szerv, a tény csak most került be Henry Gray Az emberi test anatómiája című munkájának legújabb kiadásába – az eredetileg 1858-ban megjelent könyv máig az anatómia alapművének számít. Ezzel hivatalossá vált a bélfodor besorolása.

A felfedezés mindenképp fontos, ugyanakkor a tudósok továbbra sem tudják, hogy a bélfodor – a vékonybél rögzítése mellett – pontosan milyen feladatot is lát el. Igaz, a szerv belekhez való közelségéből lehet következtetni a mesenterium szerepére.

A szakértő szerint a bélfodor feladatának megállapítása azért is lenne elengedhetetlen, mert így az abnormális működését és az azt fenyegető betegségeket is nagyobb eséllyel tudnánk felismerni. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakértők a tudomány egy eddig nem ismert területét fogják kutatni.

Mivel a szervben vérerek, idegek és nyirokerek futnak, melyekben sok a fehérvérsejt, így elég valószínű, hogy a bélfodroknak aktív szerepe is van. Ahhoz, hogy ezt a titokzatos funkciót feltérképezzék, újabb kutatásokra lesz szükség.
forrás zoldujsag