Egyéb kategória bejegyzései

Az emberi test hőtérképe: minden érzelem megjelenik benne!

Gondolnád, hogy az undor a belek tájékára is hat?
Ha pedig megvetést érzünk, csökken az aktivitás
a nemi szervek tájékán.
Hasonlít egymásra a düh és a büszkeség, a szerelem és a boldogság, ha az érzelmek emberi testre gyakorolt hatásait vizsgáljuk – derült ki egy finn kutatásból. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, vajon ugyanolyan testi tüneteket érzékelnek-e az azonos érzelmeket megélő embereknek.

 

Felső sor: düh, félelem, undor, boldogság, szomorúság, meglepődés, alapállapot.

Alsó sor: szorongás, szerelem, lehangoltság, megvetés, büszkeség, szégyen, irigység.

A 701 résztvevőt arra kérték, hogy rajzolják le, a különböző érzelmek megtapasztalásakor testük mely részein éreztek fokozott, illetve csökkenő aktivitást.
Az előbbit meleg színekkel, az utóbbit kékkel fejezték ki.
A nagyjából egységes benyomásokat egyfajta hőtérképen ábrázolták. Érdemes megjegyezni, hogy a testi érzeteket a vizsgálatban nem mérhető formában határozták meg, tehát nem a testhő és a pulzus változásaira voltak kíváncsiak, hanem a résztvevők szubjektív érzékeléseit rögzítették. Majdnem minden érzelem változásokat idézett elő a fej tájékán, míg az örömhöz és a dühhöz hasonló, intenzív érzések a végtagokban is éreztették hatásukat. Az emésztőrendszer és a torok tájékát azonban szinte kizárólag az undor mozgatta meg.
forrás zoldujsag

Egyre gyakoribb a vashiány! Ezekre a jelekre fokozottan figyelj!

Egy felnőtt szervezetében több milliárd vörösvérsejt áll rendelkezésre, melyek azonban csak 4 hónapig tudják teljesíteni feladatukat, azután egy új generáció váltja fel az elhasználódott sejteket. Ezt a hatalmas feladatot csak akkor tudjuk elvégezni,
ha szervezetünkbe megfelelő mennyiségű vasat juttatunk.
És mivel szervezetünk vasat előállítani nem képes, étrendünkből kell azt biztosítani. Az étrendből nyert vas nagy része a vérképzés során használódik fel, a többi tartalékot képez.

 

Vérünk 70-80%-ban vizet, továbbá fehérjét, ásványi anyagokat, enzimeket, hormonokat és vérsejteket (vörös- és fehérvérsejteket és vérlemezkéket) tartalmaz. Testünkben összesen kb. 4-6 liter vér kering, ennek a vérnek a minősége a jó egészség alapja. A vas nagyon fontos szerepet játszik a hemoglobin-képződésben. A hemoglobin a vérsejtek vörös pigmentje, ez szállítja az oxigént a tüdőből a szervezet összes sejtjéhez, a széndioxidot pedig vissza a tüdőbe.

Egy felnőtt szervezetében több milliárd vörösvérsejt áll rendelkezésre, melyek azonban csak 4 hónapig tudják teljesíteni feladatukat, azután egy új generáció váltja fel az elhasználódott sejteket. Ezt a hatalmas feladatot csak akkor tudjuk elvégezni, ha szervezetünkbe megfelelő mennyiségű vasat juttatunk. És mivel szervezetünk vasat előállítani nem képes, étrendünkből kell azt biztosítani. Az étrendből nyert vas nagy része a vérképzés során használódik fel, a többi tartalékot képez.
Egyre több cikket olvashatunk – táplálkozás-tudományi kutatásokra hivatkozva – arról, hogy a talaj minősége egyre rosszabb a környezetszennyezésnek „köszönhetően”. Így az ott termelt növények, a mindennap fogyasztott zöldségek és gyümölcsök már nem tartalmaznak annyi ásványi anyagot és nyomelemet, amennyire szükségünk lenne. Az állatokat szintén ezekkel a takarmánnyal etetik, így az ember hiába tudatos vásárló, hiába akar odafigyelni a saját és családja egészségére, a megvásárolt, vagy megtermelt zöldség és gyümölcs, illetve a hús vitamin, ásványi anyag és nyomelem-tartalma gyakran elmarad az elvárttól.
Ideális esetben, vasban gazdag ételeket tartalmazó egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással elegendő mennyiségű vassal tudjuk szervezetünket ellátni. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor szervezetünk olyan különleges igénybevételnek van kitéve, hogy vasszintünk lecsökken.

A vashiány okai lehetnek a következők:
• az egyéni szükségletet nem kielégítő vashiányos táplálkozás,
• a vas felszívódásának és tárolásának zavarai,
• az életkorból, illetve élethelyzetből adódó megnövekedett vasszükséglet, mint várandósság, szoptatás, gyermekek növekedési szakaszban,
• betegségből lábadozás,
• rendszeres sporttevékenység,
• vérvesztés (vérzéssel járó krónikus betegségek, erős menstruáció, műtét)

Az alábbi tünetek vashiányra utalhatnak:
• állandó fáradtságérzet
• koncentrációs problémák
• az energiaszint és állóképesség csökkenése
• gyakori megfázások, hajlam a fertőzésekre
• sápadt bőrszín
• töredezett haj és körmök
• kirepedezett ajkak
A vashiányt és vérszegénységet laboratóriumi vérvétellel lehet ellenőriztetni.
forrás zoldujsag

Azt hiszed, hogy a narancslének a narancstól van olyan jó íze? TÉVEDÉS!

Az úgynevezett 100%-os narancslé íze kémiai hókuszpókusz eredménye.

“Tartósítószer nélkül. Nem koncentrátumból.” Nagyjából ezek azok a feliratok egy narancslé dobozán vagy üvegén, amelyek láttán az egyszeri vásárló elégedetten csettint, és annak boldog tudatában fogyasztja el a gyümölcslét, hogy az pont olyan, mintha épp most szedték és facsarták volna frissen. Nem szeretnénk összetörni senki illúzióit, de ez azért nem teljesen így van. Az úgynevezett 100%-os narancslé valójában virtuóz kémiai hókuszpókusz eredménye.

 

A “nem koncentrátumból” címkét a Tropicana (a Pepsi narancslémárkája) találta ki a nyolcvanas években, és az ügyes marketinghúzás csodásan bejött nekik: a pasztörizált narancslét drágábban adták, mint a hagyományosat, mégis többet adtak el belőle. A “nem koncentrátumból” szlogen sugallata, miszerint ez természetesebb, frissebb, és közelebb áll a valódi frissen facsart narancsléhez, ellensúlyozta a magasabb árat, a Tropicana narancslé eladásai öt év alatt megduplázódtak, a narancsleves Pepsi-leányvállalat profitja megháromszorozódott.
A trükköt azóta szinte minden narancslégyártó átvette.

Na de hogyan is készül a narancslé 100%-a, ha nem koncentrátumból?
A narancslé alapvetően természetesen narancsból készül (és nem répából, ahogy az időnként felbukkanó városi legenda tartja).
A narancsot leszüretelik, kifacsarják, majd hatalmas tartályokban tárolják, hogy aztán üvegekbe és dobozokba töltsék, és kereskedelmi forgalomba kerüljön.

Itt jön a bökkenő: A narancs nem egész évben terem, hanem ugyanúgy szüreti szezonja van, mint más gyümölcsöknek. Viszont narancslére egész évben van kereslet,  de ha csak úgy beletöltjük egy nagy tartályba a friss narancslét, amiből a következő szüretig folyamatosan csapolunk és dobozolunk, az bizony megromlik. Erre találták ki azt a technológiát, amivel egyszerűen kiveszik a narancsléből az oxigént, és ezzel elejét veszik az oxidációnak, vagyis a gyümölcslé megromlásának. A probléma az, hogy így ugyan akár egy évig is tárolható a narancslé, csakhogy a folyamat eltünteti belőle azokat a vegyületeket is, amelyek a narancsízt adják. Mielőtt tehát a csomagolásra kerül sor, valahogyan vissza kell tenni az ízt a narancslébe. Ehhez a nagy cégek direkt erre specializált vállalatok segítségét veszik igénybe (ugyanezek a cégek keverik ki például a parfümök illatát adó vegyületeket is).

Az ízspecialista laboratóriumok varázslata az úgynevezett flavor pack, vagy ízcsomag, ami íz- és aromaanyagokat tartalmaz, ezzel fűszerezik a hónapok óta a tartályban álló gyümölcslét, hogy az újra finom legyen. Minden nagy gyártó egyedi kémiai koktélt alkalmaz, ezek védjegyoltalom alatt állnak – hát ezért lehet más-más ízű a különféle márkák alatt futó 100%-os narancslé. Sőt, a cégek a helyi viszonyokhoz, ízléshez igazítják a vegykonyhát; ugyanaz a márka más ízű az USA-ban, és már Mexikóban. De hogyhogy mindez nincs feltüntetve a narancslé dobozán? Elvégre szigorú szabályozások határozzák meg, hogy minden összetevőt fel kell sorolni! Hát itt jön a jogászok és marketingesek kooperatív varázslata. Az ízcsomag vegyületeit is narancsból (narancsolajból, narancshéjból) állítják elő – nagyrészt azokból a melléktermékekből, amelyek a facsarás után visszamaradnak. Ezeket aztán komoly kémiai változtatásoknak vetik alá, gyakorlatilag alkotóelemeire bontják, és összeraknak belőlük valami olyasmit, amit a narancslégyár kért.
A lényegen ez nem változtat: technikailag ez is narancsból készült, így a “100% gyümölcstartalom” felirat nem hazudik. Csak nem bontja ki az igazság minden részletét. Amióta a világ tudomást szerzett az ízcsomagos trükközésről, az amerikai boltokban egyre sűrűbben tűnnek fel a “no flavor packets” feliratú narancslék.
Ezeket nem oxigénmentesítik, hanem fagyasztják, a tárolási költség így még magasabb, és a végső termék még drágább.

forrás zoldujsag