Egyéb kategória bejegyzései

Fejfájás, hányinger? Itt a másnaposság elleni szuperkoktél!

Ez egy olyan alkoholos ital, amelynek fogyasztásával megelőzhető a másnaposság. Gurpareet Bains szerint a vodka-alapú koktél képes megtisztítani az ereket, a benne található ‘szuperhatóanyagoknak’ köszönhetően.

 

Másnaposság elleni koktél

“Az ital segítségével az emberek jól érezhetik magukat anélkül, hogy másnap fejfájással és hányingerrel ébrednének” – nyilatkozta a guru.
A “karácsonyi fűszeres acai és gránátalma koktél” 25ml karácsonyi fűszerekkel gazdagított vodkából, 15ml Cointreau likőrből, 30ml acai bogyó levéből és 330ml gránátalmaléből készül. Díszítéséhez a guru mentaleveleket és fahéjat használ.
Bár az italtól természetesen be lehet rúgni, a benne található hatóanyagoknak köszönhetően a másnaptól nem kell tartanunk. “Az alkohol persze káros a szervezetre és a sejtjeinkre, függetlenül attól, mivel fogyasztjuk” – magyarázta Bains.
forrás egeszsegkalauz

A fiú, aki pontosan emlékezett, hogy halt meg előző életében

A fiú élete egészen hétköznapi módon indult. Egy dolog volt furcsa: csakis repülőgépekkel akart játszani. Aztán megfejtették ennek az okát… 

 

Reinkarnáció vagy képzelgés? Bármi legyen is a meggyőződésünk, a történet elolvasása után érdemes elgondolkodni.
James Leininger élete egészen hétköznapi módon indult. Talán csak egy valamin lehetett csodálkozni: állandóan repülőgépekkel játszott. Amikor megtanult beszélni, olyasmiket mondott, hogy kell egy vadászgép tartályát leszedni, vagy mit kell ellenőrizni a repülőn felszállás előtt. Olyan szavakat használt, amit a környezetében élők soha. A televízióban sem láthatott ilyesmit, mert csakis mesét nézhetett.

A szülők akkor kezdték komolyan venni a „repülősdit”, amikor visszatérő rémálmok bukkantak fel. A gyermek kiabálva ébredt: „Zuhan a repülő! Tűz van! Kisember beszorult! – és ehhez hasonló mondatokat kiabált éjjelente. És rendre egy vízbe zuhant repülő pilótafülkéjéből próbált kiszabadulni. Sikertelenül…
James hetente már három-négy alkalommal élte át álmában a repülőgép-szerencsétlenséget, ekkor fordultak a szülők Carol Bowman reinkarnációs terapeutához. Részletesen kikérdezték a gyermeket, és nyomozásba kezdtek. A sok kis mozaikból végül összeállt a teljes kép: James Huston, egy második világháborús pilóta életére emlékezett gyermekük, aki az Ivo Dzsima-i csatában esett el több mint hatvan évvel azelőtt!  Elmesélte, hogy egy Natoma nevű hajóról szállt fel a gépe, és emlékezett a másodpilóta nevére.
A lelkiismeretes kutatás és a veteránokkal, valamint a Huston-család még élő tagjaival folytatott beszélgetések során a szülők kénytelenek voltak szembenézni szkepticizmusukkal, és újragondolni mindazt, amit korábban a világról gondoltak. Végül nem csupán fiuk rémálmaira találtak megoldást, de feltárták James Huston életének addig homályban maradt részleteit is, megnyugvást hozva ezzel szeretteinek évtizedekkel a halála után.
A reinkarnáció ezoterikus és tudományos körökben is jócskán megosztja az embereket. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy ha nem a lélek újjászületése játszik közre a dologban, akkor vajon honnan tett szert ennyire pontos és szinte megkérdőjelezhetetlen emlékekre a kis James.
A történetről könyvet is írtak, ami A Túlélő címmel magyarul is megjelent. Ebben teljes részletességgel olvashat az esetről.
forrás zoldujsag

A magyar házak mágikus ereje

Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza,
nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése,
s nem véletlenek a különböző díszítések sem! 

 

Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.

Van egy álmom. Ebben az álomban Magyarországon olyan házak épülnek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül egy idegen számára, hogy csakis Magyarországon járhat. Ezek a házak őseink tudása alapján, természetes anyagokból, a magyar térrendezés jól bevált szabályai szerint készülnek, és jó bennük élni. Nekünk, magyaroknak olyan magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van, amely minden utánzást fölöslegessé tesz, és amelyben az idegen elvek meghonosítása csupán zűrzavart okoz.
A magyar ház szerkezete olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amelyek a Teremtés folyamatának valós ismeretéből születtek. Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések, ugyanis a magyar ház egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható.
A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a Tejutat jelképezi.

A tető

A parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, amit kontyos tetőnek vagy süvegnek hívtak. Ezt később sokfelé felváltotta a nyeregetető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt. Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről. A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja. Hogy mitől mester ez a gerenda? Mert fontos szerepe van a házban. Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe. Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak. A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen, és merre távozzon. A „Mester” segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. Régen pontosan tudták azt is, hogy a gerenda melyik részére kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismerték a szimbólum jelentését.

A csúcsjel

A tetőszerkezet tetején a legtöbb régi házon megtalálható valamilyen csúcsjel. Általában tulipánt, csillagot, keresztet, X-jelet, gömböket, kettős keresztet faragtak egymás fölé. (hogy miért épp ezeket a jeleket? Mert az ősi rovásírás első betűi egyben isteni jelképek. Az A betű az Anyaisten, a B betű az Atyaisten (X), a D betű pedig a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+).

A bejárat

Magyarországon nagy hagyománya volt a faragott vagy festett kapubejáratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan ősi szimbólumot „felvonultattak”, amelyek a ház lakóinak spirituális védelmét szolgálták. A kapuk boltíve természetesen itt is az égboltot jelképezte: a kapu fölötti galambdúc a portát védő szellemek, az ősök lakhelyeként készült.

Annak idején a kapura festett, illetve faragott jelek pontosan úgy olvashatóak voltak, mint ma bármelyik betűvel írt szöveg.
Régen létezett a magyar kapukon egy „lélektükörnek” nevezett domború, fényes Nap-forma. Aki belépett, először mindenképpen szembetalálkozott saját képmásával, így megvizsgálhatta a lelkiismeretét, vajon jó szándékkal jött-e. A kapura feliratok is kerültek, amelyeknek természetesen szintén védő, áldó szerepük volt. Mint például: „A bejövőnek szállás, a kimenőnek békesség.” Vagy: „Jószívű jóbarát kapumon béjöhetsz.”
A sok kapun ma is látható körbefutó hullámvonal-faragás eredetileg olyan kétfejű kígyó volt, amely védte-őrizte a portát. Ez a kétfejű kígyó egy csillagkép az ég északi sarkkörén.

A Tűzhely

A ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak, Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt.
(Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a „háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte).
forrás zoldujsag